Szerző életrajz
Luka Bekavac 1976-ban született a Horvátországi Eszéken. Író, műfordító, irodalmár. A Zágrábi Egyetem Összehasonlító Irodalom Tanszékén tanít, számos filozófiai és irodalomelméleti tanulmány szerzője. Lefordította többek között Martin Amis, Jonathan Franzen, Alberto Toscano, Naomi Klein, Aleksandar Hemon munkáit, valamint szerkesztőként dolgozott a Quorum irodalmi magazinnál (2004-2006), ami a populáris kultúra, a kísérleti zene és a filozófia kapcsolataira fókuszál. Első regénye a Drenje (2011) is már nagy kritikai visszhangot váltott ki, második regénye, a Titkosírás (2013) pedig számos díjat elnyert, köztük a rangos Janko Polić Kamov Díjat 2014-ben, valamint az Európai Unió Irodalmi Díját 2015-ben.
Fülszöveg
Valamikor 1943 augusztusában egy eszéki rádióállomáson titokban dolgozó aktivisták különös zajokra, neszekre lesznek figyelmesek a rádióhullámokon szörfözve. A sustorgásból kibontakozik egy női hang, akivel beszélgetni kezdenek. A titokzatos kommunikáció két világ között zajlik. A töredezett női hang a szlavóniai Villyóról érkezik, talán egy másik korból, egy romos házból, ahol két nővér él a természet ölén, akik valami katasztrófa elől menekültek fejvesztve a lakatlan településre. A fiatalabbik lány magnóra mondott monológja, a talányos, idegen világok közti rádióbeszélgetés átirata és egy tudós 1949-re datált akusztikai tanulmánya olvasható a horvát Luka Bekavac Európa-díjjal jutalmazott, trükkös regényében, mely a kommunikáció rejtelmeiről szól, háttérben egy homályban maradó történelmi és természeti katasztrófával.
Luka Bekavac 1976-ban született Eszéken. A Zágrábi Bölcsészkaron tanít világirodalmat, ez a második regénye.