Anna Onichimowska több mint ötven könyv, színdarab, rádiójáték és tévéfilm szerzője. Munkáival számos lengyel és nemzetközi díjat nyert. Regényeit, novelláit olaszra, franciára, angolra, litvánra, szlovénra, németre és koreaira is lefordították.
Imád kóborolni, szereti a különleges dolgokat és helyeket,leginkább a világ és az emberi természet sajátosságai érdeklik.
Aila Johanna Sinisalo finn sci-fi és fantasy szerző. Összehasonlító irodalmat és drámát tanult a Tamperei Egyetemen, majd marketingesként helyezkedett el. 1997óta az írásból él. A 80-as években kezdett írni egy finn sci-fi magazin számára novellákat. Az 1985-ös év hozta meg az áttörést, amikor első ízben elnyerte az Atorox-díjat,amit minden évben a legjobb finn novellának ítélnek oda. Ezt követően további hat évben nyerte el ezt a díjat.2000-ben pedig Finlandia-díjat nyert első regényével (Ennen päivänlaskua ei voi), melyet számos nyelvre fordítottak le. Amerikában a Troll címen futott, és2004-ben megnyerte a James Tiptree Jr.-díjat is. „BabyDoll”című kisregényét 2009-ben Nebula-díjra jelölték.Mindeközben rádiójátékokat és televíziós sorozatok,filmek forgatókönyveit írja. Többek között a 2012-benkészült nagy sikerű Iron Sky (magyarul Támad a Hold)című film forgatókönyve is tőle származik.
Indrek Hargla
Észt író, valódi neve Indrek Sootak, 1970-ben született, Tallinnban. Apja a büntetőjog professzora a Tartui Egyetemen, anyja pedig ismert filológus. Ő maga is a Tartui Egyetem jogi karán végzett,majd a külügyminisztérium munkatársaként helyezkedett el. Külszolgálati munkahelyei közt Magyarország is szerepelt. Hargla néven 1998-ban kezdett publikálni, eleinte SF- és horrornovellákat,később hosszabb műveket.
Első elbeszélése, a „Déjà-vu” az Algernon nevű észt online irodalmi magazinban jelent meg, és az eredeti megközelítésű időutazós sztori rögtön feltűnést keltett. 2000-ben már önálló novelláskötete látott napvilágot, benne SF-, fantasy és horrortörténetekkel.
Egy évvel később már az első regény következett, és hamarosan érkezni kezdtek az elismerések is. A szerző közel másfél tucatnyi alkalommal nyerte el az észt Stalker-díjat, és művei egyre előkelőbb helyeket értek el az irodalmi sikerlistákon.Hargla népszerűsége 2010 után tovább nőtt, amikor is útjára indította történelmikrimi-sorozatát a középkori Tallinn Melchior nevű patikáriusáról. A róla szóló regények jelenleg öt kötetet számlálnak, és az izgalmas történetek mellett hiteles képet adnak az akkori észt társadalom tarka világáról.
Újabban forgatókönyveken is dolgozik, 2012 tavasza óta főállású íróként.
Petra Hůlová cseh írónő 1979-ben született Prágában,tanulmányait az ottani Károly Egyetem mongolisztika kulturológia szakán végezte. 2002-ben jelent meg első könyve, a Paměť mojí babičce (magyarul: Nagyanyám emlékezete), amely elnyerte az Év Legjobb Könyve-díjathazájában, valamint a Magnesia Litera-díjat 2003-ban,mint Az Év Felfedezettje. Azóta évente publikál egy-egy rövidebb kisregényt.Eddig két könyve jelent meg magyarul, a Nagyanyám emlékezete (2004) és a Homályos üvegen át (2005). A Mostoha sors (eredeti címe: Macocha) 2014-ben íródott.
Jodi Taylor
Angol írónő, aki életének első évtizedeiben prózai foglalkozásokat űzött, és csak álmodozott az irodalmi karrierről. Bár már iskolásként versíró versenyre nevezték, később úgy tűnt, más sorsot szán neki az élet. Leghosszabb ideig könyvtárosként dolgozott Yorkshire-ban.
Aztán Törökországba költözött, és végre írni kezdett. Első regényébe „Egyik átkozott dolog a másik után” maga fektetett némi pénzt, és e-könyvben kiadta. Miután a könyv tízezer példányban fogyott és remek kritikákat kapott, az Accent Press Kiadó szerződést kötött vele további három kötetre, amelyet újabb 8 kötet követett. A St. Mary-krónikák, melyek egyedülálló módon vegyítik a történelem szeretetét és az angol humort az időutazásos SF történetekkel, nemzetközi bestsellerek lettek.
Amikor nem éppen kedvenc regényfolyamán dolgozik romantikus történeteket ír, mint amilyen a jelen kötet, a Semmi lány, ami egy két kötetes sorozat első része.
Tavaly egy új, szó szerint véresen komoly sorozatba kezdett White Silence című regényével, melynek hősnője hátborzongató kapcsolatba kerül a túlvilággal.
Nataša Kramberger szlovén író Mariborban született 1983-ban.Jurovski Dolban, egy kis faluban nőtt fel, itt végezte az általános iskolát. Mariborban járt gimnáziumba, és az iskolai újságban jelentek meg első írásai.A Ljubljanai Egyetemen kommunikációelméletből diplomázott,majd Erasmus-ösztöndíjasként az Utrechti Egyetemhallgatója lett. Innen 2004-ben áttelepült Berlinbe. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként dolgozik, szlovén és német médiumokban publikál. Rövid történeteket, esszét, publicisztikát ír. Az utóbbi években visszatért Jurovski Dolba, gyermekkora színterére, átvette a családi birtokot, egyesületet alapított Zöld Központ néven, ökológiai gazdálkodással, természetes építőanyagokkal foglalkozik, műhelyfoglalkozásokat, rendezvényeket szervez.
Szeder-égbolt (Nebesa v robidah) című regényét jelölték a legjobb szlovén regényért járó Kresnik-díjra, 2007-ben ez lett a legjobb első könyv Szlovéniában. 2010-ben a szerző szerepelt
vele a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál részeként az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján, ugyanebben az évben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A regény olasz, albán, bolgár,
cseh, dán, horvát, holland és szerb nyelven jelent meg.Az Anna Lindh Alapítvány által szervezett, Szavak tengere című nemzetközi novellapályázaton 2018-ban a legjobb 30 szerzőközé választották. „Sós rulett” című novellája szerepelt a versenyrésztvevőinek antológiájában, lefordították angol, francia,spanyol és arab nyelvre.
Egyéb könyvei:
Műanyag disznófej / Két hét a szemetesekkel (Esszék, Young Euro
Connect Díj, 2009)
Fal nélkül (Publicisztika Berlinről és más helyekről, 2014)
Raquel Martínez-Gómez 1973-ban született a spanyolországi Albacetében. Tanulmányait a Sussexi Egyetemen végezte, és a madridi Complutense Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból doktorált.Első, nagyobb elismerést kapott műve 2002-benjelent meg, a Del color de la lava.
Egy ideig Mexikóban élt, ennek hatása írásaiban is érezhető. Jelenleg Uruguayban él.
2010-ben Az unikornis árnya című regénye elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
Sara Mannheimer író, üvegművész, 1967-ben született Lundben, és Göteborgban nőtt fel.
Tanulmányait New Yorkban,Lisszabonban, Amszterdambanés Prágában végezte. 1998 óta Stockholmban él, saját üvegművészeti stúdiót vezet, ahol kurzusokat is tart.
Első regénye, a Reglerna (A szabályok) 2008-ban jelent meg, anői létről, alkotásról, anyaságról
és a szexualitásról szól, amely aBorås Újság Elsőkönyves Díját nyerte el.Második regénye, A cselekvés nulla foka (Handlingen,2011) az Európai Unió Irodalmi Díjában részesült 2012-ben.
E művében a női lét egy-egy fontos szakaszát és az alkotáshoz vezető utat ábrázolja a könyveken, a hagyományon és a valóságon keresztül. Saját nyelvet hoz létre, költői atmoszférájú tereket, amelyeket szembeállít a praktikummal, a hétköznapi tevékenységek világával.Az olvasással járó tétlenség és a cselekvés vágya találkozik a regényben. Közben felsorakoznak azok a sajátos női perspektívák, mint a szexualitás, a szülés, a vetélés, változókor, vagy akár a háztartási teendők, amelyek a női írások, alkotások legnagyobb kihívásaival szembesítenek. Hogyan lehet írni mindezekről?Hogyan lehet megírni a női létet a maga teljességében?
Harmadik regénye 2016-ban jelent meg Urskilja oss (Megkülönböztetni minket) címmel, amelyben egy anyához való szimbiotikus kapcsolatot ábrázol, Göteborg és Stockholm között utazva, akár a jelen és a hagyományok, a gyermekkor és a középkorúság között ingázva.Kritikusai kiemelik művei eredeti hangú, nyelvteremtő lírikus prózanyelvét, sajátos álomszerű
világát.
Az 1950-ben született Halldóra K. Thoroddsenizlandi költő, író, képzőművész és tanár,Reykjavíkban él, az izlandi kulturális élet aktív szereplője. Verseket, novellákat, regényeketés mikrofikciót ír, első verseskötete 1990-benjelent meg. Ablak című kisregényéért 2016-ban elnyerte az izlandi női írók műveit kitüntető Fjöruverðlaun-díjat, illetve 2017-ben azEurópai Unió Irodalmi Díját. Legújabb regényea 2018-as Katrín története(Katrínarsaga).